Meszéna György: az Egerváry Jenő emlékplakett 2007 évi díjazottja

Meszéna György 1931-ben született Kiskomáromban, agrár-értelmiségi család-ban. 8 gimnáziumot Pannonhalmán végezett, majd 1949-53 között matematika, fizika és ábrázoló geometria szakos tanári diplomát szerezett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az egyetemi évei alatt két évet a Matematikai Intézet-ben dolgozott, ahol az akkori demonstrátori rendszerben heti 6 órában gyakorlatot vezetett. Ez akkor fél tanársegédi állásnak számított. 53-57 között a debreceni Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban tanított, 57-61 között tudományos mun-katársi besorolással az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének matematiku-saként dolgozott. Itt legjelentősebb munkája egy 800 ezer voltos kaszkád-generátor elektronoptikájának a méretezése és a hazai urán lelőhely kutatások mérési ered-ményeinek feldolgozása voltak. 1961-ben pályázat útján került az MKKE Mate-matikai Tanszékére, ahol Szép Jenő és Krekó Béla professzorok vezetésével kezdte egyetemi pályafutását, mely azóta is folyamatosan tart. 1966-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen híradástechnika szakos villamosmérnöki oklevelet, azaz mai szó-használattal másoddiplomát szerzett. Az 1976-ban létrehozott MSZI Közgazdasági Alkalmazások Osztályának docensi besorolású vezetője lett. 92-ben az Osztály jog-utódja az Operációkutatási Tanszék lett, s ekkor ennek vezetőjévé is őt nevezték ki. 1993-ban habilitált és ugyanekkor egyetemi tanári kinevezést kapott. Jelenleg a tanszék professzor emeritusa.

Tanszéki oktatómunkája első évtizedében a felmerülő igényeknek megfelelően valamennyi matematikai alaptárgyat tanította. Ki kell ezek közül emelni azt, hogy az MKKE-re kerülését közvetlenül követően ő oktatta először a valószínűségszámítás tárgyat. Jelentős szerepet vállalt a terv-matematika szak beindításában, mely-nek, illetve jogutódjainak tanszéki (később intézeti) felelőse volt. Kezdettől fogva oktatta e szakon a matematikai statisztika tárgyat. A megelőző valószínűségszámítás tárggyal összevontan ez képezte a tervgazdasági szak egyetlen matematika szigorlatának a tananyagát. Ennek a képzésnek a keretében a hallgatók üzemi gyakorlatait szervezte, részt vett az államvizsgákon, igen sok hallgató készítette szakszemináriuma keretében diplomamunkáját. Ugyancsak a tervgazdasági szak oktatásának keretében vezette be a sokváltozós statisztika oktatását. E korszerű és igen jelentős alkalmazásokat és fejlődést felmutató számítógépes diszciplína oktatása Meszéna György tevékenységének köszönhetően elsőként került bevezetésre a magyar egyetemeken. Hosszú ideig tanított esti és levelező tagozaton is, valamint a tagozat indulása után több mint tíz évig a mérnök-közgazdászok matematika oktatását is végezte, mely során olyan specikus tananyagokat alakított ki, melyeket azután több mint 20 éven át oktatott a közgazdászok továbbképző intézetében is. Foglalkozott a közgazdasági szakokleveles jogászok és mérnökök oktatásával is, és a PhD képzés beindulásakor abba is azonnal bekapcsolódott.

Meszéna György iskolateremtő tevékenységét fémjelzi az a baráti munkaközös-ség, amelyet maga körül ki tudott alakítani és az a sok kiváló tanítványa, akik közül a teljesség igénye nélkül néhányat az alábbiakban felsorolok:

• Füstös László, az MTA doktora, habilitált, kutató professzor,
• Chikán Attila, az MTA doktora, habilitált, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA Közgazdasági Osztályán alakult Logisztikai Bizottság elnöke,
• Matics Ágnes, a Nemzetközi Bankárképző Központ oktatója,
• Kovács Erzsébet, habilitált egyetemi tanár, az aktuárius képzés vezetője,
• Mikó Gyula, az Aviva Életbiztosító Zrt. Vezérigazgató helyettese, vezető biztosítási matematikus,
• Horváth Gézáné, a Külkereskedelmi Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára,
• Szép Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője,
• Torda Éva, a Westel marketing igazgatóhelyettese

Meszéna György kutatómunkája szorosan kapcsolódott a Matematika Tanszék, illetve a Matematikai és Számítástudományi Intézet alkalmazói tevékenységéhez. Meszéna György matematikai módszerek közgazdasági alkalmazásai terén végzett tevékenysége tartalmi oldalról három fő területre oszlik: a készletgazdálkodás matematikai modellezési problémái, a gazdasági kockázat számítása és a beruházásgazdaságosság összetett kérdésköre. Mindhárom területhez több mint 10 éves munkája tartozik, mindegyik vonatkozásban többtagú munkacsoportban dolgozott, a két utolsó esetben a csoport vezetője is volt. A végzett munkák eredményeit számos tanulmányban, valamint mindhárom területről egy-egy könyv alakjában tették közzé. A készletezési modellek című könyv magyarul az Akadémia Kiadónál, illetve angolul a Kluwer Kiadónál jelent meg; a gazdasági kockázatról írt könyvüket pedig Moszkvában az Ekonomika Kiadó adta ki oroszul; a beruházás gazdaságosság témakörében megjelent könyvük akadémiai díjat kapott, s a PUMA nemzetközi folyóirat Ser. C. Vol. 1. No. 1, 2, 3 számaiban angol nyelven is megjelent. E monográfia jellegű munkáikra azóta számos hivatkozás született, melyek alapján szakmai megítélésük igen pozitívnak ítélhető.

Meszéna György kutatómunkáját a vizsgált gyakorlati területek oldaláról tekintve ki kell emelni azt, hogy 12 évig dolgozott a Posta Vezérigazgatóság operációkutatási szakértőjeként, ahol közreműködött egyes részterületek terv-variánsainak, különféle modell elgondolásoknak és előrejelzéseknek a kidolgozásában. Az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének megbízásából 14 éven át vezetett egy komplex munkacsoportot, melynek eleinte 3, később 10-12 tagja volt. E csoport keretében 22, a hazai gyakorlatot elemző, fejlesztő alaptanulmány készült, nem számítva a hozzájuk kapcsolódó további publikációkat. Az Országos Vízügyi Hivatal által felvetett kérdések vizsgálata során regionális vízgazdálkodási modellek kidolgozásában, tőkeallokációs problémák megoldásában, nagy volumenű adattömegek feldolgozásában, ökológiai rendszerek vizsgálatában dolgozott. A Nehézipari, később Ipari Minisztérium feladatkitűzése alapján pedig a beruházás-gazdaságosság, a szerkezetváltás és az iparfejlesztés témakörében végzett érdemi kutatásokat. Munkája számos esetben kapcsolódott konkrét vállalati problémákhoz, mely kutatómunka során elért eredményeket több más szerzővel együtt közreadott tanulmányok formájában Magyarországon elsőként publikált a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1967-ben illetve 1969-ben megjelent Döntési Modellek I és II. kötetekben. Társszerzőkkel, illetve az általa összefogott kutatásokból szerkesztésében megjelent könyvek száma 9, ebből hármat idegen nyelven is kiadtak. Összes publikációi száma 114, melyek közül 16 idegen nyelven jelent meg.

Meszéna György azok közé a kevesek közé tartozik, akik már az 1960-as években felismerték a számítógépek tudományos és gazdasági számításokra történő használatának a jelentőségét. Tanítványait arra ösztönözte, hogy a számítógépeket és az azokon egyre gyorsabban megjelenő, főleg statisztikai és optimalizálási programcsomagokat megismerjék, és a mindennapi munkájukban munkaeszközként alkalmazzák. Ő maga is folyamatosan figyelemmel kísérte a számítógépen realizálható új módszerek megjelenését és azonnal közkinccsé tette azokat. Szép példa erre Füstös Lászlóval és Simonné Mosolygó Nórával közösen, 1997-ben megjelentetett Térstatisztika (Három- és többdimenziós adattömbök elemzési módszerei) című könyve, melyben Magyarországon elsőként hívták fel a figyelmet az adatelemzésnek erre az új, számítógépes módszerére.

Sok előadást tartott külföldi tanulmányutakon, hazai és külföldi konferenciákon, a magyaron kívül német és olasz nyelven. 1992. január 8-tól 5 hónapon keresztül a Giovanni Agnelli alapítvány ösztöndíját elnyerve Torinóban volt tanulmányúton. A téma, mely területre vonatkozóan a pályázatát is benyújtotta, a gazdasági szerkezetváltáshoz szorosan kapcsolódó pénzügyi modellek és számítások területe volt. Ezt követően egész mostanáig, a tananyagírástól az oktatáson át a tudományos kutatómunkáig sokat foglalkozott olyan témákkal, melyek sora az alapvető pénzügyi számításoktól a biztosításmatematikán keresztül egészen a devizaprognózisig terjed ki.

Meszéna György a Közgazdasági Társaság Matematikai-Közgazdasági Szakosztályának 20 éven át volt vezetőségi tagja, 7 évig alelnöke, illetve elnöke. A jogutód Gazdaságmodellezési Társaságnak ugyancsak sok éven át volt az elnöke. A SZIGMA Operációkutatási folyóirat szerkesztőbizottságának kezdettől fogva, az Egyetemi Szemle szerkesztőbizottságának egész fennállása alatt tagja volt. Több éven át szerkesztette a Sienai Egyetemmel közösen indított PUMA (Pure Mathematics and Applications) című nemzetközi folyóirat alkalmazási (C) sorozatát.

Munkájáért 1969-ben az OT elnökétől, 1973-ban a Munkaügyi Minisztertől külön köszönetet, 1972-ben az OT elnökétől tervezési emlékplakettet, ugyancsak 1972-ben a Művelődési Minisztériumtól a tudományos diákkörökben végzett kiemelkedő oktató-nevelő munkájáért oklevelet, 1979-ben a Minisztertanácstól Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt, 1985-ben az Elnöki Tanácstól a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. 2000-ben elnyerte a Krekó Béla díjat, 2001-ben Szentgyörgyi Albert díjjal tüntették ki.

Alkalmazott Matematikai Lapok

2007